Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke kedden kijelentette, hogy a francia piacok "fel lesznek háborodva", ha az ország új kormánya nem tartja be a költségvetési szabályokat. De Guindos a CNBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a múlt havi francia kötvénypiaci mozgások nem adtak okot olyan aggodalomra, amely az EKB beavatkozását igényelné.
Egyértelmű győzelmet aratott a nemzetgyűlési választások első fordulójában a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés. Az összesen 577 választókörzetből 501-ben azonban második fordulót tartanak, és a második helyen végzett baloldali Új Népfront, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló Együtt nevű koalíció harmadik-negyedik helyen talpon maradt jelöltjei nagy számban lépnek vissza a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelölt javára. A július 7-én esedékes második forduló nagy kérdése, sikerül-e a visszalépésekkel megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés megszerezze az abszolút többséget.
Adminisztratív államcsínnyel vádolta meg Emmanuel Macron francia államfőt Marine Le Pen, az előrehozott nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulóját követően kormányzásra készülő Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja, miután az elnök a választásokat megelőző napokban kinevezéseket írt alá.
A három héttel ezelőtti Európai Parlamenti választást követően Emmanuel Macron francia elnök szavai sokkolták a piacokat. Az előrehozott választás bejelentésének hatására ütni kezdték a francia tőzsdét, különösen a bankok és közműcégek részvényei estek, de a francia kötvénypiac is megszenvedte az eseményeket. A befektetők úgy tűnik azonban, hogy hamar beárazták a legrosszabb forgatókönyvet Franciaországban, a hétvégi előrehozott választás első köre pedig ugyan a várakozásoknak megfelelően a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés győzelmével zárult, de a piaci szereplők elkezdtek bizakodni, hogy elkerülhető a legrosszabb forgatókönyv, ennek hatására pedig jelentős felpattanást láthatunk a francia piacon.
Szövetségeseivel együtt a szavazatok 33,15 százalékát szerezte meg a Nemzeti Tömörülés a vasárnapi francia nemzetgyűlési választásokon. Július 7-én második fordulót tartanak, amelyen kiderül, meg tudja-e szerezni a párt a 289 nemzetgyűlési mandátumot, vagyis az abszolút többséget, ezzel az V. Köztársaság történetében először szélsőjobboldali miniszterelnöke lesz-e az országnak. Sok minden múlik azonban azon, hogy a második legnagyobb erő, az Új Népfront, illetve Emmanuel Macron elnök választási koalíciójának, az Együttnek a jelöltjei visszalépnek-e az erősebb jelölt javára, és szavazóik is követik-e őket.
A franciaországi nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés végzett az élen, őket követi az Új Népfront néven egyesült baloldal; Emmanuel Macron elnök választási koalíciója, az Együtt pedig csak a harmadik helyre futott be. A július 7-én esedékes második fordulóra számos visszalépés várható az Új Népfront és a Macron mögött álló koalíció között a Nemzeti Tömörülés megállítására.
Vasárnap tartották Franciaországban a rendkívüli nemzetgyűlési választások első fordulóját. Az exit pollok szerint egyértelmű győzelmet aratott a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés, az Emmanuel Macron mögött álló erők pedig csak (bár a várakozásoknak megfelelően) a harmadik helyre futottak be. Mind az Új Népfront néven egyesült baloldal, mind Macron Együtt nevű választási szövetségének vezetői arra szólították fel pártjaik harmadik helyen végzett jelöltjeit, hogy a július 7-én esedékes második forduló előtt lépjenek vissza a Nemzeti Tömörülés jelöltjével szemben esélyesebb jelölt javára.
A választásra jogosultak 25,9 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát az előrehozott francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg két évvel ezelőtt az első fordulóban 18,43 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.
Vasárnap reggel 8 órakor megnyíltak az urnák Franciaországban az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulójában, amelynek során több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A kisebb településeken este 6-ig, a nagyobb városokban este 8-ig lehet szavazni, és van néhány jel, amely alapján rendkívülinek ígérkezik ez a választás. Ilyen például az, hogy több, mint 60%-os lehet a részvételi arány, amelyre közel három évtizede nem volt példa, az internetes szavazással élők száma nagyot nőtt, és rekordszámúan fognak meghatalmazás útján szavazni. A közvéleménykutatók szerint benne van a pakliban, hogy Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés akár megszerezheti az abszolút többséget is a nemzetgyűlésben. Saját helyzetelemzésünk itt olvasható.
Június 30-án és július 7-én rendkívüli nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban. A voksolás hatalmas kudarc lehet Emmnauel Macron francia elnöknek és pártjának, miközben legfőbb ellenfele, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés előretör, és akár az abszolút többséget, ezzel a kormányrudat is megszerezheti. Mi a tétje a választásoknak Franciaország, Európa és az ukrajnai háború szempontjából? Kérdések és válaszok.
A francia politikai színtér újabb fordulatot vett, miután a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás (RN) tovább növelte előnyét a parlamenti választások vasárnapi első fordulója előtt. Az utolsó kampánynapon közzétett felmérések szerint Marine Le Pen bevándorlásellenes, euroszkeptikus pártja egyre közelebb kerül az abszolút többség megszerzéséhez - jelentette a Reuters.
Marine Le Pen, a vasárnapi francia nemzetgyűlési választásokon győzelemre esélyes szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés de facto vezetője egy interjúban azt mondta, amennyiben megszerzik az abszolút többséget, és kormányra kerülnek, Emmanuel Macron elnök nem tudja majd beváltani ígéretét, és francia katonákat küldeni Ukrajnába – írja a Reuters.
Franciaország is támogatja a magyar EU-elnökség programját, amelynek középpontjában az európai gazdaság megerősítése áll - közölte a magyar miniszterelnök szerdán Párizsban, miután Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy mégis mi lehet Emmanuel Macron francia elnök célja az előrehozott választással. Vendégünk volt Robák Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense, volt nagykövet, aki korábban magyar diplomataként Franciaországban is szolgált. A második részben azt jártuk körbe, hogy miért maradt el a tömeges hitelbedőlés Magyarországon, amire két éve még sokan fogadtak volna. Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével emellett beszéltünk a CSOK Plusszal és a Falusi CSOK-kal kapcsolatos mai kormányzati bejelentésről is.
Gazdasági elemző-műsorvezetőt keres podcast területre a Portfolio. Részletek ezen a linken!
Több mint egy hónapja tartanak az összecsapások Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában, ahol a függetlenségpárti, őshonos kanak lakosság feszült neki a rendfenntartóknak.
Orbán Viktor a francia elnöki rezidencián, az Elysée-palotában tárgyal Emmanuel Macronnal.
Emmanuel Macron francia elnök pártja június 9-i európai parlamenti választási kudarcát követően feloszlatta a Nemzetgyűlést, és új törvényhozási választásokat írt ki. A voksolásra újra egységbe tömörültek a baloldali pártok, és Új Népfront néven indulnak el a nemzetgyűlési mandátumért. A választási koalíció markánsan baloldali gazdaság- és társadalompolitikai programot tett le az asztalra, de a felmérések egyelőre nem azt mutatják, hogy mindezt kormányon is meg tudnák valósítani.
Emmanuel Macron francia elnök egy hétfői podcastadásban azt mondta, mind a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN), mind az Új Népfront nevű baloldali koalíció választási győzelme a polgárháború kockázatát hordozza Franciaországban – írja a Reuters.
Június 30-án, majd július 7-én nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban, és a francia V. Köztársaság történetében először fordulhat elő, hogy egyetlen nagy erő sem szerzi meg az abszolút többséget. A Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés a mostani állás szerint szinte biztos, hogy első helyen végez, de kormányt ígéretük szerint csak akkor alakítanak, ha abszolút többségük lesz.
A francia miniszterelnöki posztra legesélyesebb Jordan Bardella, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke elmondta, milyen viszonyra törekedne Oroszországgal, és hol húzná meg a határt Ukrajna támogatásában – írja a Reuters.
Az MBH Bank jelzáloghitelintézetét jelenleg 40%-ban tulajdonolja a posta.
Vízummentességet is kaphat Örményország a schengeni övezetbe.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Kihívója akadhat az alelnöknek.
Sakk-matt helyzetben a vezetés
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
