Egy nagyon befolyásos, az EU versenyképességi lépéseire hatással lévő, ügyvezető alelnöki posztot kaphat Franciaország az új Európai Bizottságban azért cserébe, hogy elérte: Thierry Breton eddigi francia uniós biztos tegnap meglepő módon bejelentette azonnali távozását a brüsszeli testületből – rajzolódik ki a Politico összefoglalójából.
Valami elromlott Európával kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök áprilisi, a Sorbonne-on elmondott beszédének központi részeként arra figyelmeztetett, hogy Európa halandó, „meghalhat”. Sokan úgy érzik, hogy sürgősen szükség van egy új gondolkodásra, új vezetésre és új ötletekre, de nehéz megmondani, hogy ezek hol lelhetők fel. Az új ötletek megalkotásához, az új elvek kialakításához nyílt vitára van szükség. Európa azonban továbbra is a konszenzusos politika megszállottja, és így megrekedt a berlini és párizsi hivatalos körök és elit által propagált butító ortodoxiában. Ez azt jelenti, hogy Európa jövője attól függhet, hogy Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország létrehoz-e egy új politikai súlypontot.
Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.
Michel Barnier korábbi uniós biztost nevezi ki miniszterelnöknek Emmanuel Macron francia elnök – jelentette be csütörtökön az Élysée-palota.
Emmanuel Macron egyik közeli szövetségese, Édouard Philippe volt miniszterelnök kedden bejelentette, hogy 2027-ben elindul az elnökségért, de akár már egy előrehozott elnökválasztáson készen állna megküzdeni az államfői posztért. Philippe bejelentése azt is jelezheti, hogy arra számít, Macron nem tölti ki második ciklusát, és hamarosan akár le is mondhat hivataláról. A francia elnök a nyári törvényhozási választások kiírásával lehetetlen helyzetbe lavírozta magát: olyan Nemzetgyűlés jött létre, amelyben egyik nagy erőnek sincs meg a többsége, így Macron már hetek óta nem tud kinevezni új miniszterelnököt és kormányt. Valóban az államfő lemondása lenne a politikai patthelyzet megoldása?
Emmanuel Macron francia elnöknek a hétvégén kellett volna kineveznie az ország következő miniszterelnökét, de nem tett bejelentést. Ehelyett hétfőn délelőtt az Elysée-palotában tárgyalásokat folytat a politikai élet kulcsfiguráival, köztük Nicolas Sarkozy és François Hollande volt elnökökkel, Xavier Bertrand-nal a Les Républicains konzervatív párttól és Bernard Cazeneuve volt szocialista miniszterelnökkel, aki a miniszterelnöki poszt egyik esélyesének számít. Politikai patthelyzetet kellene feloldania, és egy az ő politikáját is elfogadó jelöltet kereshet, hogy betöltse a hatalmi vákuumot. Egy jelölt látszik egyedül esélyesnek az EU második legnagyobb országának irányítására.
A Csendes-óceáni Szigetek Fóruma vezetőinek idei találkozóján kiemelt téma volt az Új-Kaledóniában kialakult helyzet. A francia tengerentúli területen májusban zavargások törtek ki egy ellentmondásos választójogi reform miatt, amely halálos áldozatokat is követelt - számolt be a BBC.
Emmanuel Macron francia elnök a Rafale típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgépek szerbiai megvásárlására vonatkozó megállapodás véglegesítéséről is tárgyal csütörtökön kezdődő, kétnapos belgrádi látogatásán, valamint energetikai együttműködésekről tárgyal Alekszandar Vucsics szerb elnökkel - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) a látogatás előtt.
Szabadlábra helyezték szerdán Pavel Durovot, a Telegram Franciaországban őrizetbe vett orosz-francia alapítóját és vezérigazgatóját, akit négy napon át hallgattak ki azzal kapcsolatban, hogy az üzenetküldő alkalmazást a gyanú szerint illegális tevékenységekre használják - közölte szerdán a párizsi ügyészség.
Továbbra is tart a káosz Franciaországban, amelyet Emmanuel Macron elnök a nyári rendkívüli törvényhozási választások kiírásával idézett elő. A Nemzetgyűlésben három nagy erő áll egymással szemben, amely egyikének sincs meg az abszolút többsége, így egyelőre kilátástalannak tűnik egy koalíciós kormány létrehozása. Az ország akár hosszan tartó politikai káoszba is süllyedhet, miközben legalább a 2025-ös költségvetést záros határidőn belül el kellene fogadni.
Nem politikai döntés következménye az orosz Telegram üzenetküldő alkalmazás alapító-vezérigazgatójának párizsi őrizetbe vétele, hanem független vizsgálat előzte meg, és ez vezetett ide – hangsúlyozta hétfőn Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. Közben a párizsi ügyész azt is elárulta, hogy internetes bűncselekmény elkövetése miatt indított nyomozás keretében vették őrizetbe Pavel Durovot: a vizsgálat illegális átutalásokkal, gyermekpornográfiával, csalással, illetve azzal kapcsolatos, hogy megtagadta a hatóságokkal történő információmegosztást.
Emmanuel Macron francia elnök kétnapos tárgyalásba kezdett a Nemzetgyűlésbe bejutott pártokkal az új miniszterelnök személyéről.
Sokan emlegetik Franciaországot az Európai Unió valódi őszinte tárgyalópartnerének. Emmanuel Macron elnök hatalomba lépése óta Párizs szépen lassan átvette Németország helyét Brüsszelben, az EU-s döntéshozatal motorjává válva. Uniós tisztviselők sora tart attól, hogy a franciák közvetítő szerepe nélkül az államszövetség ügymenete még lassabb lehet.
Izrael fájdalmat akar okozni a Hezbollahnak, de nem akarja totális háborúba sodorni a Közel-Keletet - mondta két izraeli tisztviselő hétfőn a Reutersnek.
Azerbajdzsán kezdeményezésére Bakuban nemrég összeültek az egykori francia gyarmatbirodalom néhány, Franciaország ellenőrzése alatt maradt kis szigetének függetlenségpárti erői, Ilham Alijev azeri elnök pedig támogatásáról biztosította őket. De miért fontos a kaukázusi ország számára, hogy Franciaország tengerentúli területei elszakadjanak az anyaországtól? A kérdésre a választ az évszázados örmény–azeri konfliktusban találhatjuk meg.
Emmanuel Macron francia elnök első tévéinterjúját adta a június 30-án és július 7-én tartott nemzetgyűlési választások után, melyen a mögötte álló pártszövetség csak a második helyen végzett. Az államfő elmondta, a párizsi olimpia végéig a lemondott kormány fogja ügyvezetőként irányítani Franciaországot, új miniszterelnököt csak azt követően nevez ki.
A nemzetgyűlési választások után olyan helyzet állt elő Franciaországban, amilyen még soha: három, nagyjából egyforma erejű politikai tábor áll szemben egymással, az abszolút többségtől nagyon távol. Így az V. Köztársaság történetében először jöhet létre koalíciós kormányzás, már amennyiben az egymással marakodó pártok egy részének sikerül megegyeznie egy közös miniszterelnökben. Emmanuel Macron elnök vakmerő hazárdjátékba kezdett, mikor az európai parlamenti választások után új törvényhozási választásokat írt ki, és úgy nézett ki, hatalmas kudarcot is szenvedhet. Azóta azonban a lapjárás neki kedvez, főleg miután csütörtökön a macronista táborból sikerült elnököt választani a Nemzetgyűlés élére. Ez előrevetíti, hogy akár egy macronista többségű koalíció is összeállhat, így az államfő nem kényszerül társbérletre a következő kormánnyal.
A francia képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t csütörtök este, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal.
Az Európai Politikai Közösség (EPC) következő csúcstalálkozóját Magyarország rendezi - jelentette be a csütörtökön tartott angliai EPC-csúcs záró sajtóértekezletén Sir Keir Starmer brit miniszterelnök.
Emmanuel Macron francia elnök egy ügyvivő kormány kinevezését fogja javasolni, miután a parlamenti pártok koalíciós tárgyalásai egyelőre nem vezettek eredményre, és az államfő megelőzné a káoszt. A keddi kabinetülést követően Macron várhatóan hivatalosan is elfogadja Gabriel Attal miniszterelnök lemondását, aki ezután egy ügyvivő kormányt vezethet az új miniszterelnök kinevezéséig.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
